Micsoda szöveg....

Valamelyik nap Gáborom kért tőlem najancot (narancslé). Adom a poharat, mondom: Tessék. Mire ő:
- Drága vagy, köszönöm!
:))))))))))))))))))))))))))))))

Épülünk - szépülünk

Az a kreatív manó, aki bennem bújkál megint előmerészkedett.
Zsuzska bútorát igyekeztem feldobni - szalvéta virágok és pillangók népesítették be a szekrénysort...

HÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

...azért nélküle nem tél a tél....
Kilátás az ablakunkból:

Zsuzsi a kádban

Néhány napja Apa azt mondta, adjam csak oda Zsuzskát is, hagy fürödjön a kádban velük, fiúkkal. Mindenki nagyon élvezte, úgyhogy azóta már mindig így van...

Buli volt

A múlt szerdán buliban voltunk, szülinapiban. Gabesz Luca barátnője három éves lett. Gabi egész nap a bulira készült. Folyton vijágot akart szedni Jucának, többszöri elmagyarázásra értette meg, hogy a kertben télen nincsen virág :) Aztán délután szépen kiöltözött és felkerekedtünk, vettünk vijágot is. Olyan büszke voltam, kinyitottuk az ajtót, a fiam - virággal a kezében - amolyan legényesen betrappolt a vendégsereg közepébe, megkereste az ünnepeltet, átnyújtotta a virágot és mondta szépen, becsülettel, hogy - Boldog szüjinapot, Juca! Olyan édesek voltak, persze puszi is csattant! Sok-sok gyerek volt, meg sok-sok kaja. Igaz, a fiam besegített a tortagyertyák elfújásába, de későn vettem észre, hogy mire készül, így nem tudtam eltántorítani a szándékától, de azért talán a háziak nem haragudtak nagyon :D Zsuzskám példásan viselkedett, hangja nem volt, csak mikor már nagyon elfáradt a nézelődésben.
Persze a hazaindulás hisztibe fulladt, a nagyságos úr nem akart megválni a társaságtól. De azért jó volt a "buli".

Weblap-ajánló

Talátam pár hete egy klassz oldalt:
www.scrapblog.com
Ha tud valaki kicsit angolul, csodákat lehet művelni vele:

Egy kis gasztronómia

Ma vendégeink voltak: régi-régi nagyon-nagyon jó barátok. Gondoltam, megérdemelnek valami igazán finomat.
Kacsacombot vettem, bőrös részét bevagdostam, serpenyőben a zsír nagy részét kisütöttem belőlük. Aztán zutty bele a beáztatott római tálba. Csak sót szórtam rá és mellédobáltam egy almát cikkekre vágva és néhány szelet hagymát. Jóóóó sokáig sütöttem (némi vízzel meglocsolva).
A kötelező párolt káposztával én nem csinálok faksznit: a vöröskáposztát felvágtam, olajon némi ecet, só és cukor társaságában megpároltam. A köményt nem szeretjük, úgyhogy az kimaradt. Mindez krumplipürével fenséges lett. El is fogyott mind. De a kacsazsír ott vigyorog a hűtőben, egy szép nagy szelet kenyérre várva. Nyammm......
Sajnos fotózni elfelejtettem. Mire meg eszembe jutott, nem volt mit :-D Nahát ezért nem vagyok jó gasztro-blogok szerkesztésére.