2009. január 31., szombat

Weblap-ajánló

Talátam pár hete egy klassz oldalt:
www.scrapblog.com
Ha tud valaki kicsit angolul, csodákat lehet művelni vele:







Egy kis gasztronómia

Ma vendégeink voltak: régi-régi nagyon-nagyon jó barátok. Gondoltam, megérdemelnek valami igazán finomat.
Kacsacombot vettem, bőrös részét bevagdostam, serpenyőben a zsír nagy részét kisütöttem belőlük. Aztán zutty bele a beáztatott római tálba. Csak sót szórtam rá és mellédobáltam egy almát cikkekre vágva és néhány szelet hagymát. Jóóóó sokáig sütöttem (némi vízzel meglocsolva).
A kötelező párolt káposztával én nem csinálok faksznit: a vöröskáposztát felvágtam, olajon némi ecet, só és cukor társaságában megpároltam. A köményt nem szeretjük, úgyhogy az kimaradt. Mindez krumplipürével fenséges lett. El is fogyott mind. De a kacsazsír ott vigyorog a hűtőben, egy szép nagy szelet kenyérre várva. Nyammm......
Sajnos fotózni elfelejtettem. Mire meg eszembe jutott, nem volt mit :-D Nahát ezért nem vagyok jó gasztro-blogok szerkesztésére.

2009. január 24., szombat

Hát akkor kezdjük...

Hogy kell ezt kezdeni?! Mindegy, csinálom, ahogy tudom...
Apával még a főiskolán ismerkedtünk meg.
Aztán egy buli után megkérdezte: "Amúgy meg nem jönnél hozzám feleségül?"
A válaszon gondolkodni sem kellett: "Hát ha kibírod velem a diplomáig, akkor hozzád megyek."
Ez már nagyon-nagyon régen, valamikor az özönvíz idején volt. Diplomaosztó után egy héttel férjhez mentem, 22 évesen. Ez már tizenegy éve volt.
Azóta szert tettünk két gyönyörű gyerekre, két szintén gyönyörű cicára és egy ... khm ... aranyos kutyára. Így jött létre kiscsaládunk.
Gabi három éves nagyfiú, a rakoncátlanabb fajtából. Minden nap küzdünk egymás akaratával és közben imádjuk egymást. A cumiról - hál' Istennek már sikerült lebeszélni. Most a pelust szeretnénk már elhajítani messzire. Vonatmániás, mint a hároméves kisfiúk általában, lassan lépni sem lehet a mozdonyoktól, vagonoktól, sínektől a házban.

Zsuzska 2008 szeptemberében született, így aztán mindkét "típusból" szereztünk csimotát. Egyelőre édes aranyos, jó kislány. Habár utóbbi ilyen bátyus mellett szerintem hamar elmúlik majd... Zsuzsa hobbija egyelőre az ökölrágcsálás és a hasonfókázás. Ezeket már tökélyre fejlesztette. Most a forgáson dolgozik egyre nagyobb sikerrel.

Apa apa. Nem dicsérgetem, mert biztosan belekukkant majd a blogba és még a végén elbízza magát. Elég annyi, hogy a legédesebb ember, akit valaha ismertem.

Na és hát az állatkák.


Tücsök új kertünk első kis lakója volt, valamikor 2000 körül. Mára már "régi bútordarab", békés, szeretetre méltó természettel. Mikor hozzánk került, olyan volt, mint egy mini dobbermann. Mára már bozontos képű asszonyság lett belőle. Hihetetlen türelemmel viseli a gyerekzsivajt, füle botját sem mozdítja, amikor én már a hajamat tépem Gabi izgágaságaitól.

Ott van még a két cicó. Ők Fülöp és Kwanchai. Fülöpkét találták nekünk, pontosabban ő talált rá az illetőre, aki elhozta hozzánk. Kis csapzott, vézna kandúrka volt, mára óriási bundagombóc lett.

Kollégáját, Kwanchai-t ajándékba kaptuk.

Ő bizony igazi pedigrés kis jószág, fajtáját tekintve Thai cica.
Cicóék nem igazán kedvelik a felfordulást, így aztán Gabit is messze elkerülik.